Események 2006-ban

Szeptember 3. - Az idei őszi első családi napon évadnyitó bográcsozással kezdtük az évet, közös étkezéssel fogadtuk az újonnan jelentkező családokat.  

A kellemes, napos időnek is köszönhetően szép emlékekkel térhettünk haza. 

Október 8-án a foglalkozás témája : Család és Egyház volt, témafelelős a Berényi házaspár. A foglalkozás lentebb látható nyitó és befogadó imádságát a csoportunkban  tevékenykedő gyerekek írták.

Család

Köszönjük Uram, hogy
Családban élhetünk.
Segíts, hogy megtaláljuk feladatainkat
És el is tudjuk végezni azokat.
Segíts, hogy tudjunk
Alkalmazkodni a család
Minden tagjához - és a veszekedések
Ellenére is szeressük egymást.
Add, hogy ne eltávolodjunk,
Hanem figyeljünk egymásra és
Próbáljuk egymás lelkét megismerni.
Ámen

Befogadás

Köszönjük Urunk, hogy küldesz olyanokat, akikkel kedvesek lehetünk,
akiket megismerhetünk, és akikkel barátok lehetünk.
Segíts Urunk, hogy segítsünk beilleszkedni nekik és befogadjuk őket a közösségünkbe.
Add, hogy családdá váljunk a számukra és lássák e templomot saját otthonuknak.
Köszönjük, hogy minket már befogadtál. Ámen

Pingpong csapatverseny a Plébánián

2006.október 21-én szombaton került megrendezésre a Megtestesülés Plébánián az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére meghirdetett asztalitenisz bajnokság a plébánián működő csoportok részvételével. A kezdeti szervezési nehézségek ellenére szép számba jelentek meg a csapatok. A 8 csapat két csoportban kezdte meg a versengést. Az A csoportban a Fiatal házasok csapata, Felföldi csapat (avagy a Plébánia munkatársai), Sportolók ( avagy a Gyarmati család ),  Freedom Fighters ’56 (avagy a ministránsok). Míg a B csoportban a Cursillo, Család Csoport, Súlyemelők (avagy az akolitusok), Egy, mindenek felett ( avagy a hittanos lányok) csapatok küzdöttek egymással.
A 4 fős csapatok derekasan helyt álltak. A tervezet déli eredményhirdetés délután három órára csúszott. Közben volt lehetőség beszélgetni, ismerkedni. A drukkerekkel együtt közel 50-en vettek részt a rendezvényen.
Végül az A csoport első helyezettje a Sportolók a B csoport második helyezettjével a Cursillo csapatával, míg az  A csoport második helyezettje a Freedom Fighters ’56 a B csoport első helyezettjével a Család Csoporttal játszott a döntőbe kerülésért. Végül az 1. helyet a Sportolók, a másodikat a Freedom Fighters 56, a harmadikat pedig a Család Csoport szerezte meg. A további helyezések 4.Cursillo 5. Fiatal házasok 6. Súlyemelők 7. Egy, mindenek felett 8. Felföldi csapat. Gratulálunk a győzteseknek és minden résztvevőnek
A verseny főtámogatója egy titkos adakozó volt, akiről csak annyit tudtunk, hogy a nyereménynek nagy csomag Felföldi cukorkát ajánlott fel. Úgy tűnt, hogy mindenki élvezte a közös játékot, versengést. Reméljük, hogy lesz folytatása ennek a nemes vetélkedésnek!
Berényi Vince

Megalakult a kamilliánus csoport

Anton Gots kammiliánus Atya tartotta 2006. március 25-én lelki napot a plébánián. A rendet Lellis-i Szent Kamill (1550-1614) alapította, a pápa ezt jóváhagyta mint a betegekért és haldoklókért fáradozó lelki gondozó és ápoló rendet. Ma a Rend a világ 30 országában tevékenykedik a betegekért, fogyatékosokért, mozgássérültekért és haldoklókért.
Magyarországon hivatalosan 1995. július 16. óta dolgoznak, de már előtte is néhány éve Ausztriából kiindulóan. Feladatuk: Kamilliánus Családok (a betegeket segítő, a lelkipásztorral együttműködő világi hívőkből álló csoportok) létrehozása, előadói tevékenység.     
Ezen alkalommal fogalmazódott meg az az elhatározás, hogy a plébániánkon is létrehozzuk a lelki és testi szükséget szenvedőket támogató csoportját. 
2006. október 22-én. Felföldi László atya vezetésével a plébániai kamilliánus csoport 7 fővel megalakult
Az első alkalommal több jó ötlet is elhangzott azzal, kapcsolatban, hogy milyen feladatokat vállalhatna fel a csoport. Ezek közül néhány: a kórházban fekvő betegek meglátogatása, a magányos egyedülállók támogatása, a hajléktalanok segítése.

Minden segíteni vágyó testvérünket szeretettel hívjuk és várjuk a következő találkozásunkra
2006. november 11. szombat 16.30-ra
Berényi András

Egyházközségi zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra és Recskre

Október 23-án egyházközségi zarándoklaton voltunk Mátraverebély- Szentkúton.  A szóhagyomány szerint Szent László, ki a kunokkal sokat harcolt, itt - Szentkút helyén - is velük állott szemben. Az ellenség bekerítette őket, és a völgyben tikkasztó szomjúság gyötörte vitézeit. Mély áhítatba merült a szent király, azután elindult egyedül felderíteni a környéket. Sarkantyúba kapta Szög nevű lovát és egy előtte tátongó szakadékot átugratott. Amikor leért, az első patkónyomból víz fakadt. Harci bárdjával megérintette a sziklát, s az érintés helyén víz tört elő. A Szűzanya első szentkúti megjelenése és a Szentkút-völgyben levő forrás vize által történt első csodás gyógyulás ideje ma már pontosan nem határozható meg. Az 1714-ben lejegyzett írás szerint egy verebélyi pásztor néma gyermekével a völgyben őrizte az állatokat. A néma fiú megszomjazott és vizet keresett. Ekkor megjelent neki a Boldogságos Szűzanya a fák lombjai között és egy mélyedésben felcsillanó forrásra mutatott. A fiú lehajolt, ivott a vízből és nyomban utána édesapja után kiáltott. Az apa meglepődött néma gyermeke kiáltásán, eléje szaladt és álmélkodva kérdezte, hogy mi történt? A fiú örömtől sugárzó arccal mesélte a látomást és mutatta a forrást. Az édesapa mélyítette ki a gödröcskét és így alakult ki a bővizű szent kút. Valószínű, hogy 1100 körül történt ez a csodás gyógyulás. 1258-ban Vereb az apostoli Szentszéktől már búcsús engedélyt kapott.

A Szentkúti zarándoklat után meglátogattuk Recsket is, s megkoszorúztuk a recski haláltáborban a foglyok emlékére 1991-ben emelt emlékművet. A Mátra hegység e térségében, közel Recsk községhez, a Magyar Államvédelmi Hatóság (ÁVH) 1950 nyarán minden törvényes felhatalmazás nélkül a szovjet gulág- táborok mintájára büntető jellegű kényszermunkatábort létesített. A mintegy 1500 rab a magyar társadalom minden rétegét képviselte. Közülük senkit sem állítottak bíróság elé, el nem ítélték őket. A politikai okokból fogva tartott kényszermunkások primitív kéziszerszámokkal sziklát fejtettek, követ törtek az útépítésekhez. Naponta 12-14 órát dolgoztak, nem több, mint 1000 kalóriányi élelemmel. Szinte valamennyien éheztek, minden szájba vehetőt, amit az erdőben találtak, megettek: gombát, zöldhajtásokat, gyökereket, bogyókat, sőt gyíkot és csigát is. Legtöbbjük eredeti testsúlya mintegy negyven százalékkal csökkent fogságuk ideje alatt. Az elégtelen táplálkozás nyomán sokuknak kihullottak a fogai. Az orvosi ellátás elégtelen volt, gyógyszerhez alig jutottak. Számosan éhen haltak, az andezitbányában balesetben vesztették életüket, s volt, akit az őrök agyonlőttek. Senki sem tudja pontosan, hogy a halottakat hol temették el.

A tábort három esztendeig tartó fennállása alatt hermetikusan elzárták a külvilágtól. Akik túlélték a megpróbáltatásokat, 1953 nyarán és őszén szabadultak. Arra kényszerítették őket, hogy kötelezvényt írjanak alá, mely szerint a kényszermunkatáborról, ottani megpróbáltatásaikról soha szót nem ejtenek. Szabadulásuk után vagy rendőri felügyelet alá kerültek, vagy több évre börtönbe zárták őket. Az utóbbiak nagy része csak az 1956-os forradalom során szabadult. Az egykori munkatábort feloszlása után néhány esztendővel lebontották, a barakkok helyét befásították, dokumentumait megsemmisítették hogy nyoma se maradjon. A kommunista rezsim alatt a magyar hatóságok mindvégig állították, hogy a recski kényszermunkatábor sosem létezett.

A kényszermunkatábor túlélői 1988-ban megalapították a Recski Szövetséget. Az itt töltött, sosem feledhető évek, valamint elhunyt rabtársaik emlékének megőrzésére emlékművet állítottak, amelyet 1991 őszén Antall József néhai miniszterelnök avatott fel. 1996-ban a szövetség emlékparkot hozott létre a volt tábor helyén.
öszeállította: Cserny István

Család és problémák

A november 5-i foglalkozás témája: "Család és problémák", a téma felelőse a Bánk házaspár volt. A témát felvezető előadásban szó esett a tipikus családi problémák okairól, s a problémák kezelésének helytelen és helyes megközelítéséről. 

Az előadást követő beszélgetés során többféle szempont és álláspont is megfogalmazódott. Megállapítottuk, hogy a házaspárok életében vannak jól elkülönülő korszakok (a gyermekvárás, a gyermeknevelés, a gyermekek felnövése és kirepülése után  a házaspár újra egymásra találása, az unokákkal való foglalkozás és - a nehezen elfogadható, de elkerülhetetlen lassú leépülés), amelyek más-más problémát hoznak a felszínre. Legtöbben egyetértettünk abban, hogy nagyon fontos az érzelmek rendszeres kimutatása, az őszinte párbeszéd, a "sérelmek" időben történő megbeszélése (a sérelmek gyűjtögetése és felhalmozódása helyett), a megbocsátás, s a családtagok szeretetteljes elfogadása.  

Üde színfoltja vot a foglalkozásnak az, amikor a gyermekek bemutatták, hogy hogyan látják/képzelik ők a családi veszekedéseket.

Cserny István