Adventi naptár

Egyszer régen, mikor még a Földön háborúk uralkodtak, Isten feldördült és rendet teremtett. Meleg, lágy nyári esővel öntözte a földeket és egy óriási fonalgombolyagot hajított az égből az állandóan háborúskodó emberek közé.

A fonalat varázserő övezte. Az ember, akinek a kezébe került, megismerte a szeretet csodáját és tisztán szabadon kezdett kapcsolódni a másikhoz. Békében, szeretettel, megértéssel, nyugalommal, csenddel. A fonal így járta be a Föld lakóit, városokban, falvakban, sík részeken, hegyeken. A fonal egyre csak vándorolt, egyik embertől a másikig. Így lett egyre fényesebb és fényesebb.

A gyermek nézte a nagyapját amint levelet ír. Egy adott pillanatban megkérdezte tőle:

- Olyan mesét írsz, ami velünk megtörtént? Vagy talán egy rólam szóló történetet írsz?

Nagyapja félbehagyta az írást, és mosolyogva ezt mondta unokájának:

- Igaz, rólad írok. Azonban a szavaknál fontosabb a ceruza amivel írok. Szeretném, ha ilyen lennél te is amikor megnősz.

Volt egyszer egy nagyon rossz természettel megáldott fiú. Az apja adott neki egy zsák szöget, és azt mondta neki, verjen be egyet a kert kerítésébe minden alkalommal, mikor elveszti a türelmét, és összeveszik valakivel.

Az első nap 37 szöget vert be a kerítésbe.

Ünnepi csomagok az üzletekben, szépen feldíszített ablakok, hatalmas karácsonyfák és fénylő vásárokon illatozó forralt bor, az adventi időszak világi kíséröi. A hívő embereknek a hajnali varázslat, a roráték teszik meghittebbé, fontosabbá a karácsonyt megelőző 4 hetet. Már ég a második gyertya az adventi koszorún Közeledik az ünnep. Mindenki átgondolja mi még a teendője.

Meleg, kora nyári délután volt, a búzatábla hajladozva susogott a gyenge szellőben. A búzatábla mélyén lakó fürj– és fogolycsaládok már csomagoltak: tudták, holnap lesz az aratás napja, s ők mehetnek új hazát keresni.

Egy gyermek ajándéka örökké tarthat.

Egyszer egy ember megbüntette a lányát, amiért az eltüntette a drága pénzen vásárolt arany csomagolópapírt. Amiről az apa nem tudott, az-az volt, hogy a lány hosszú órákat azzal töltött, hogy az aranypapírból kivágjon egy darabot, amivel az apja számára készített ajándékot.