Húsvét reggelén a Jézus sírjához siető, kenetvivő asszonyok, majd az apostolok üresen találják Jézus sírját. A kő elhengerítve, a gyolcsok összehajtva. A sír pedig üres.
Az üres szó hallatán talán benned is, mint ahogy bennem rossz emlékek ébrednek. Hiszen milyen bosszantó, amikor egy tikkasztó nyári napon a szomjad oltására kezedbe vett üveg üres. Vagy amikor az izgalmas regény következő lapja nyomtatási hiba miatt üresen maradt. De lehet üres a cd lemez, a várakozással megnyitott email, vagy ezekben a napokban egy templom…
Üres, valami hiányzik. A sírból Jézus holt teste! A sírját őrző katonáknak, a zsidó főpapoknak hiány az eltemetett test. Nekik el kell számolni vele. Talán az asszonyoknak és apostoloknak is hiányzott, de ez nagyon hamar megváltozik. Néhány óra és megértik, a sír üressége nem hiányt jelez, hanem beteljesedést. Hiszen Ő maga mondta – harmadnapra feltámadok!
A sír üres, de hiány még sincs, mert Jézus a Feltámadott megjelenik nekik, és bizonyságot tesz a halálon aratott győzelméről.
A tanítványokban feloldódik a hiány, amit Jézus, szeretett Mesterük elvesztése miatt éreztek, és megerősödik a megtapasztalt bizonyosság: Jézus feltámadt, Jézus köztünk van Jézus él!
Többen mondtátok, hogy ez az idei Húsvét más, mert sok minden hiányzik. A templomi szertartások, a szentgyónás és szentáldozás, a közösség, az otthoni nagy családos ünneplés. Igen lehet, hogy mindez most hiányzik, de oldja fel benned is veszteség érzését a tény, hogy Jézus Krisztus él! Feltámadására emlékezünk, ami valóság, ami megcáfolhatatlan igazsága hitünknek és középpontja Krisztus követő életünknek.
A körülmények változhatnak, a lényeg nem változik. Ez a Húsvét is épp olyan, mint a többi, mert Krisztus bűnön, szenvedésen, halálon aratott győzelme már a mienk, visszavonhatatlanul és eltörölhetetlenül. Nincs hiány, mert Krisztus veled, velünk van. Az Ő szeretet áldozata, irgalmas jósága, új életet adó ereje a mienk.
Kívánom, hogy érezd ezt meg otthonod csendjében, szeretetteid ölelésében, a személyes imádságodban.
A sír üres. Kezemben egy tálat tartok tele sok száz szem búzamaggal, amely benneteket, bennünket jelképez, szimbolizál. Behelyezem most magunkat az üres sírba, - mint ahogy a búzamagot tavasszal a frissen szántott üres földbe - hogy Jézussal együtt új életre támadjunk. Olyan életre, amely legyőzi, levetkőzi a szeretetlenséget, irgalmatlanságot és önzést és még bátrabban tesz tanúságot az Isten mindenkihez lehajló szeretetéről és jóságáról.
A jó Isten adja meg mindnyájatoknak, hogy Szent Fia feltámadása fölötti örömötöket soha ki ne oltsák a mindennapi gondok, a jósolt válságok és semmiféle vírus.
Így kívánok mindnyájatoknak békés, kegyelmekben gazdag, allelujás Húsvétot! Feltámadt Krisztus!
Tóth László atya
