Szenvedélybetegek önsegítő csoportja
Vagyunk, akik vagyunk: Az Istenben bízó önsegítő csoport.
Kegyelemből élünk! - Istennek odaszentelt élettel? Milyen jó is lenne! Csoportunkba várjuk azokat az életvezetési problémákkal küzdő férfiakat és nőket, akik megoszthatják egymással tapasztalataikat, erejüket és azon reményüket, hogy Istenbe vetett hitük szerint Jézus Krisztus tanításainak megismerésével és követésével megoldhatják közös problémájukat, valamint segíthetnek másoknak is felépülni a káros szenvedélyükből. Szívesen várjuk magunk közé azokat is, akik családjukban vagy környezetükben élő szenvedélybetegeken szeretnének segíteni. Csoportunk minden szenvedélybeteg és szenvedélybeteg embereken segíteni szándékozó előtt nyitott. Következésképpen senkit sem utasítunk el, aki gyógyulni akar, vagy aki szenvedélybeteg embertársának akar segíteni.
Csoportunkban csak egyetlen abszolút tekintély létezik - a szerető Isten, amiként Ő megnyilvánulhat csoportunk lelkiismeretében. Hisszük, hogy Isten kegyelméből élünk. Hisszük és valljuk, hogy Jézus Krisztus - az élő Istennek fia - a mi bűneinkért is meghalt a kereszten. Ő munkálja bennünk az akaratot, a cselekedetet az elszánt őszinteségre, a folyamatos megigazulás vágyára.
Elsődleges célunk káros szenvedély nélkül élni, és más szenvedélybeteg embereket hozzásegíteni a felépüléshez.
Célunk továbbá az egymásnak átadott tapasztalatokkal lehetővé tenni az új életvezetés alapjainak elsajátítását és megtanulni kreatívan, boldogan, tünetmentesen együtt élni a szenvedélybetegséggel, hogy életünk végéig imádkozva tudjunk hálát adni Istennek a felépülésünkért, a visszaesés elkerüléséért.
Törekszünk problémáink minél hatékonyabb és az adott élethelyzetben legkézenfekvőbb megoldására. Igyekszünk fejleszteni gyakorlati készségeinket, megküzdési képességeinket: Istenem, adj lelki békét, annak elfogadására, amin változtatni nem tudok. Bátorságot, hogy változtassak, azon, amin tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget. Naponként élve az életet, egyszerre az idő egy pillanatát élvezve, elfogadni a nehézségeket, mint a békesség felé vezető utat. Elfogadni, miként Jézus Krisztus tette, ezt a bűnös világot olyannak amilyen, nem amilyennek én szeretném látni. Bízva abban, hogy Ő helyre fog minden dolgot hozni, ha megadom magam, az Ő akarata alá rendelem magam, hogy viszonylagosan boldog lehessek ebben az életben, és határtalanul boldog ővele az örökkévaló következőben. Ámen
Elsődleges célunk káros szenvedély nélkül élni, és más szenvedélybeteg embereket hozzásegíteni a felépüléshez.
Célunk továbbá az egymásnak átadott tapasztalatokkal lehetővé tenni az új életvezetés alapjainak elsajátítását és megtanulni kreatívan, boldogan, tünetmentesen együtt élni a szenvedélybetegséggel, hogy életünk végéig imádkozva tudjunk hálát adni Istennek a felépülésünkért, a visszaesés elkerüléséért.
Törekszünk problémáink minél hatékonyabb és az adott élethelyzetben legkézenfekvőbb megoldására. Igyekszünk fejleszteni gyakorlati készségeinket, megküzdési képességeinket: Istenem, adj lelki békét, annak elfogadására, amin változtatni nem tudok. Bátorságot, hogy változtassak, azon, amin tudok, és bölcsességet, hogy felismerjem a különbséget. Naponként élve az életet, egyszerre az idő egy pillanatát élvezve, elfogadni a nehézségeket, mint a békesség felé vezető utat. Elfogadni, miként Jézus Krisztus tette, ezt a bűnös világot olyannak amilyen, nem amilyennek én szeretném látni. Bízva abban, hogy Ő helyre fog minden dolgot hozni, ha megadom magam, az Ő akarata alá rendelem magam, hogy viszonylagosan boldog lehessek ebben az életben, és határtalanul boldog ővele az örökkévaló következőben. Ámen
Találkozunk csütörtökönként 18 órakor a plébánia kistermében.
Felépülésünket szolgáló programunk alapvető lépései:
1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk a káros szenvedélyünkkel szemben, hogy életünk a magunk erejéből irányíthatatlanná vált.
„Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat.” (Pál apostol levele a rómaiakhoz 7:18-19.)
2. Eljutottunk arra a hitre, hogy a nálunknál hatalmasabb Teremtő, Gondviselő és bűneinket Megváltó Kegyelmes Isten visszaadhatja lelkünk egészségét.
„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Pál apostol levele az efezusiakhoz 2:8-9.)
„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” (Pál apostol levele a filippiiekhez 2:13.)
„az Ő akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra.” (A zsidókhoz írt levél 10 :10.)
3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket az Isten gondviselésére bízzuk.
„Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat.” (Pál apostol levele a rómaiakhoz 7:18-19.)
2. Eljutottunk arra a hitre, hogy a nálunknál hatalmasabb Teremtő, Gondviselő és bűneinket Megváltó Kegyelmes Isten visszaadhatja lelkünk egészségét.
„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.” (Pál apostol levele az efezusiakhoz 2:8-9.)
„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően.” (Pál apostol levele a filippiiekhez 2:13.)
„az Ő akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra.” (A zsidókhoz írt levél 10 :10.)
3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket az Isten gondviselésére bízzuk.
„Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Pál apostol levele a rómaiakhoz 12:1-2.)
„Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.” (Pál apostol levele az efezusiakhoz 2:10.)
4. Alapos és bátor erkölcsi leltárt készítettünk magunkról.
„Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az Úrhoz!” (Jeremiás próféta siralmai 3:40.)
„Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk” (A zsidókhoz írt levél 4:12-13.)
5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink pontos természetét.
„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” (János apostol első levele 1:9.)
„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” (Jakab apostol levele 5:16a.)
6. Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindezektől a jellembeli torzulásainktól.
„Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.” (Pál apostol levele az efezusiakhoz 4:22-24.)
7. Alázatosan kértük Őt, hogy vegye el tőlünk jellembeli gyarlóságainkat.
„Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket.” (Jakab apostol levele 4:10.)
„Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat. Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.” (A Zsoltárok könyve 25:8-9)
8. Számba vettük mindazokat, akiknek valaha kárára voltunk, és készen álltunk arra, hogy mindnyájuknak jóvátételt nyújtsunk.
„És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük.” (Lukács evangéliuma 6:31.)
9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk ezeknek az embereknek, ahol ez lehetséges volt, kivéve, ha sérelmes lett volna rájuk vagy másokra nézve.
„Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat.” (Máté evangéliuma 5:23-24.)
10. Folytattuk az önvizsgálatot, és haladéktalanul beismertük, ha hibásnak találtuk magunkat.
„Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy elbírjátok azt viselni.” (Pál apostol 1. levele a korinthusiakhoz 10:12-13.)
„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusba” (Pál apostol levele a filippiiekhez 4:6-7)
11. Igyekeztünk ima és elmélkedés útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat Istennel, csupán azt kérve tőle, hogy velünk kapcsolatos akaratát megtudhassuk, és hogy kapjunk erőt annak kivitelezéséhez.
„Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.” (Márk evangéliuma 11:24.)
„A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel.” (Pál apostol levele a kolosséiakhoz 3:16a.)
12. Miután e lépések eredményeként lelki ébredést tapasztaltunk, megpróbáltuk ezt az üzenetet továbbadni a szenvedélybeteg embereknek, és igyekeztünk ezeket az alapelveket életünk minden megnyilvánulásában gyakorolni.
„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” (Pál apostol levele a filippiiekhez 2:3-4)
„Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” (Pál apostol levele a galatákhoz 6:1.)
„És amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket.” (Márk evangéliuma 11:25.)
4. Alapos és bátor erkölcsi leltárt készítettünk magunkról.
„Inkább kutassuk, vizsgáljuk meg útjainkat, és térjünk meg az Úrhoz!” (Jeremiás próféta siralmai 3:40.)
„Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincsen olyan teremtmény, amely rejtve volna előtte, sőt mindenki mezítelen és fedetlen az ő szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk” (A zsidókhoz írt levél 4:12-13.)
5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink pontos természetét.
„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” (János apostol első levele 1:9.)
„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok.” (Jakab apostol levele 5:16a.)
6. Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindezektől a jellembeli torzulásainktól.
„Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.” (Pál apostol levele az efezusiakhoz 4:22-24.)
7. Alázatosan kértük Őt, hogy vegye el tőlünk jellembeli gyarlóságainkat.
„Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és ő felmagasztal titeket.” (Jakab apostol levele 4:10.)
„Jó és igaz az Úr, ezért megmutatja a vétkeseknek a jó utat. Az alázatosakat igazságosan vezeti, és az ő útjára tanítja az alázatosakat.” (A Zsoltárok könyve 25:8-9)
8. Számba vettük mindazokat, akiknek valaha kárára voltunk, és készen álltunk arra, hogy mindnyájuknak jóvátételt nyújtsunk.
„És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük.” (Lukács evangéliuma 6:31.)
9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk ezeknek az embereknek, ahol ez lehetséges volt, kivéve, ha sérelmes lett volna rájuk vagy másokra nézve.
„Ha tehát áldozati ajándékodat az oltárhoz viszed, és ott jut eszedbe, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, menj el, békülj ki előbb atyádfiával, és csak azután térj vissza, s vidd fel ajándékodat.” (Máté evangéliuma 5:23-24.)
10. Folytattuk az önvizsgálatot, és haladéktalanul beismertük, ha hibásnak találtuk magunkat.
„Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy elbírjátok azt viselni.” (Pál apostol 1. levele a korinthusiakhoz 10:12-13.)
„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusba” (Pál apostol levele a filippiiekhez 4:6-7)
11. Igyekeztünk ima és elmélkedés útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat Istennel, csupán azt kérve tőle, hogy velünk kapcsolatos akaratát megtudhassuk, és hogy kapjunk erőt annak kivitelezéséhez.
„Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoztok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.” (Márk evangéliuma 11:24.)
„A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel.” (Pál apostol levele a kolosséiakhoz 3:16a.)
12. Miután e lépések eredményeként lelki ébredést tapasztaltunk, megpróbáltuk ezt az üzenetet továbbadni a szenvedélybeteg embereknek, és igyekeztünk ezeket az alapelveket életünk minden megnyilvánulásában gyakorolni.
„Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.” (Pál apostol levele a filippiiekhez 2:3-4)
„Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél.” (Pál apostol levele a galatákhoz 6:1.)
„És amikor megálltok imádkozni, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van, hogy mennyei Atyátok is megbocsássa nektek vétkeiteket.” (Márk evangéliuma 11:25.)
Egy vélemény az önsegítő csoportba járás fontosságáról:
Hallottam, hogy valaki azt kérdezte tőle: -Tényleg el kell járnod még mindig, több mint 10 év józanság után is, ezekre a beszélgetésekre? Miért nem maradsz otthon és őrzöd az erődet? - Elgondolkodott a kérdésen, majd ezt mondta:
- Először is azért, mert amióta a találkozókra járok, jobban alakul az életem. A második ok, hogy miért fosztanám meg magamat attól, hogy a hozzám hasonló szenvedélybeteg társakkal találkozzak, üdvözöljem és hallgassam őket. És a harmadik ok a legfontosabb. Én odatartozom. Ott a helyem, hogy a szenvedélybeteg sorstársaim érdekeit szolgáljam, különösképpen azokét a férfiakét és nőkét, akik először lépnek be az ajtón segítséget kérve. Én élő bizonyíték vagyok arra, hogy a csoport működik, ha én is dolgozom a csoportnak…
- Először is azért, mert amióta a találkozókra járok, jobban alakul az életem. A második ok, hogy miért fosztanám meg magamat attól, hogy a hozzám hasonló szenvedélybeteg társakkal találkozzak, üdvözöljem és hallgassam őket. És a harmadik ok a legfontosabb. Én odatartozom. Ott a helyem, hogy a szenvedélybeteg sorstársaim érdekeit szolgáljam, különösképpen azokét a férfiakét és nőkét, akik először lépnek be az ajtón segítséget kérve. Én élő bizonyíték vagyok arra, hogy a csoport működik, ha én is dolgozom a csoportnak…