Stiláris szempontból az előjátékok többsége a 18. század zenei nyelvezetét használja, de a kötet tartalmaz romantikus és modern feldolgozásokat is. A kiadványban helyet kapnak a párütemes intonációk, biciniumok, rövid fugatók, triós korálok, terjedelmesebb korálelőjátékok, az un. „Orgelbüchlein-típus”, a korálfúga és a korálfantázia, sőt apró kottával néhány alternatív harmonizáció is. A kötet megszületésében a liturgikus alkalmazhatóság volt a fő szempont, de cél volt az is, hogy a leendő, vagy már aktívan tevékenykedő egyházzenész kapjon egy kifejezetten a saját énekrepertoárjához kalibrált orgonaiskolát is a Laudate Dominum megvásárlásakor.

Kívánom, hogy kántoraink a felfedezés örömével forgassák a kötetet, merítsenek belőle inspirációt, majd rögtönzéseiket maguk is vessék papírra, hogy az egyházzenének ez a hosszú ideje elhanyagolt területe újraéledhessen.

Kovács Szilárd