Egyházi fogadtatás

Natália nővért egyre szélesebb körben Pio atyával egyenértékű látnokként ismerik el. XII. Piusz pápa és Mindszenty József bíboros, a látomások hivatalos kivizsgálását követően azokat egyházi szinten elismerten, közvetlenül Jézustól és a Szűzanyától kapott üzenetekként ismerték és fogadták el.

A magyar egyháziak kezdeti szkepszise és elutasítása után az újonnan kinevezett hercegprímástól 1945. november 16-án Dr. Tóth K. János külügyi szentszéki referens levélben kérte a Natália nővérnek adott magánkinyilatkoztatások ügyében lefolytatott eljárás felülvizsgálatát. A vizsgálati anyag Dr. Szabó Imre kanonok (később esztergomi segédpüspök) vezetésével készült el, Dr. Bánk József (később váci érsek), Dr. Kecskés Pál egyetemi tanár (később nagyhírű bölcseleti teológus) és P. Gologi Lajos SJ (Kovacsics Mária M. Natália nővér lelkiatyja) pozitív állásfoglalásait tartalmazza és 6818/1946 ill. 3437/1948.sz. alatt került az Esztergomi Prímási Levéltárba.

1946. január 25-én Mindszenty bíboros saját kezűleg írta Hermány Géza (a gyémántokleveles építészmérnök) tervrajza alá: „A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom."  1946. augusztus 26-án Székesfehérvárott a Szűzanyának mint a Világ Királynőjének ajánlotta fel Magyarországot. Engesztelésül hirdette meg a Boldogasszony Évét, melyet ünnepélyesen nyitott meg Esztergomban, 1947. augusztus 15-én, és ott elhangzott beszédében megígérte: „Október 8-át, Magyarok Nagyasszonyának Ünnepét majd nyilvános ünneppé tesszük, vasárnapként, magunkra vállalt szentmisével és munkaszünettel üljük meg, ha a Nagyasszony ezer éven át mindenkor tapasztalt nagy hatalmával és édesanyai szeretetével átsegít minket a gyászba borult egek, háborgó tengerek viharán, vészin át.”

Mindszenty József bíboros a kápolna felépítésének szándékát PL 2930/1947. levéltári számú levelében írásban rögzítette: „Főpásztori óhajom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön. A magyar püspöki kar 1946. dec. 26-i körlevele szellemében akarom az engesztelésnek ezt a szentélyét, mint az engesztelés évének maradandó emlékét...” 1946-ban a Magyar Katolikus Püspöki Kar ugyanis körlevélben megerősítette a Natália nővér által elindított engesztelő mozgalom céljait, és felhívta a figyelmet az engesztelés sürgősségére és fontosságára. A körlevél teljes szövege itt olvasható. A körlevélről egy tartalmi összefoglaló is elérhető. 

60 évvel később, 2006-ban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia engesztelő imaévet hirdetett hazánk és nemzetünk megújulásáért. Ez is jól mutatja, hogy Natália nővér hagyatéka és az engesztelés a mai napig – sőt, egyre inkább – aktuális feladat és hivatás.

Mindszenty Józseffel együtt Natália nővér lelkes támogatója volt Badalik Bertalan, Grősz József, Pétery József, Schvoy Lajos püspök. Egyházi személyek juttatták el Rómába, XII. Piusz pápa kezébe Natália nővér levelét 1941 decemberében, majd a Szentatya érdeklődése nyomán további négyet. Az üzenetek nyomán a Vatikán hivatalosan is elismerte a Szűzanya új „címét”. XII. Piusz pápa 1942-ben nyolcvanezres tömeg előtt fordult a Szűzanyához, mint a Világ Királynőjéhez.

A második világháború folyamán egy napon Jézus kifejezte Natália nővérnek aggodalmát Rómát illetően. Nyomatékkal mondta: „Akaratom, hogy áldott fiamnak, a pápának hozzák tudomására, ne hagyja el a Vatikánt. Ha elhagyja, az ellenség azt nyomban romba dönti. Ha azonban helytartóm ott marad, megvédem a Vatikánt.” Az üzenetet átadták. A Szentatya nem távozott el a Vatikánból. A bombatalálat Castelgandolfót érte, ahová korábban szándékozott menni. (Részlet Natália nővér Lelki Naplójából, 79.)

Jézus neki szóló kérésének eleget téve XII. Pius pápa 1954. november 1-én kibocsátott ,,Ad coeli Reginam'' kezdetű enciklikájában elrendelte, hogy Máriát a Világ Királynőjének nevezzük és ünnepét minden évben május 31-én bensőséges hódolattal megüljük.

„Hosszú és komoly megfontolás után meggyőződésünk, hogy az Anyaszentegyháznak nagy hasznára fog válni, ha ez a szilárdan megalapozott igazság  még világosabban ragyog mindannyiunk előtt, akár egy magasba tartott fényes lámpás, ezért Apostoli Hatalmunknál fogva elrendeljük és megalapítjuk a Világ Királynőjének ünnepét, amelyet ezentúl minden évben május 31-én az egész világon meg kell ünnepelni a Katolikus Egyházban. Ezzel egyidejűleg elrendeljük, hogy ugyanazon a napon újíttassék meg az emberiség boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Szívének történő felajánlása, abban a reményben, hogy ez egy új korszakot hoz el nekünk, a keresztény béke örömével és az Istentisztelet győzelmével.” (XII. Pius: Ad caeli Reginam enciklika, 1954)

Forrás:  www.vatican.va

Az említett enciklikából további részletek olvashatóak magyarul ezen az oldalon.
Forrás: Gubicza Katalin, Világ Királynője Alapítvány Kuratóriumi tag írásai