Isten igazolja magát: Az engesztelés, mint feladat

Az alábbiakban Magyarország kiemelt engesztelő szerepének „bizonyítékait” vesszük sorra, ahogyan azokat nyitott szemű és nyitott szívű keresztényként észrevehetjük.

1. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1946-ban kiadott körlevele így fogalmaz: „Lángtenger kell az egész magyar földre imádságból, hitből és engesztelésből.” A magyar nemzet engesztelő küldetésének egyik ékes bizonyítéka, ahogyan a Püspöki Kar ezen óhaja elkezdett megvalósulni. A Szűzanya közbenjárására kapott kegyelem, hogy a Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébet asszonyon keresztül kinyilatkoztatott Szeretetláng titok hazánkból indult ki és terjedt el világszerte.

A Szeretetláng egy Magyarországról kiindult világméretű mozgalom, mely az Eucharisztikus lelkiséget szeretné felkínálni egy sajátos Szűz Mária tiszteleten keresztül. A Szűzanyától kapott Szeretetláng célja a lelkek megszentelése és megmentése. A Szűzanya szavai szerint a Szeretetláng által az engesztelés leghatékonyabb módját ismertette meg velünk. Kérése szerint Jézus engesztelő áldozatához kapcsolódva igyekszünk engesztelést nyújtani Istennek saját és embertársaink bűneiért. Az Úr Jézus így fogalmazta meg küldetését: „Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön, mi mást akarnék, mint hogy már lángra lobbanjon.” (Lk 12,49) Az Isten- és emberszeretetnek ezt a tüzét szeretné a Szűzanya lángra lobbantani a szívekben. Azt kéri, legyünk ebben segítőtársai imáink, áldozataink, engesztelő életünk által.

Erzsébet asszony lelki naplóban jegyezte föl az Úr Jézus és a Szűzanya üzeneteit huszonhárom éven keresztül, 1962-től kezdődően haláláig. Ezek a kinyilatkoztatások - amelyek összhangban állnak a Szentírással és a katolikus egyház tanításával - képezik a Szeretetláng Mozgalom alapját. Mária - Erzsébet asszony által leírt - üzenetei között a következőket olvashatjuk: „Szent István király nekem ajánlotta országotokat, és én ígéretemmel biztosítottam, hogy Szívemen viselem az ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék a kezetekbe adni... E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek, szívről szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s melynek fénye a sátánt megvakítja. Ez az összetartó szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által eszközöltem ki a mennyei Atyától.”

A Szeretetláng mozgalmat Magyarországon 2009. június 5-én hagyta jóvá Erdő Péter bíboros érsek. A mozgalom mára már világméretűre szélesedett, Erzsébet asszony lelki naplóját, illetve annak kivonatát eddig 24 nyelvre fordították le. A spanyol változatnak köszönhetően Közép- és Latin-Amerika országaiban is széles körben elterjedt a Szűzanya Szeretetlángja. Ezekben az országokban már sok pap és püspök csatlakozott a mozgalomhoz. Bernardino Echeverría R. ecuadori bíboros 1996-ban levélben kérte a Szentszéktől a Szeretetláng Mozgalom egyházi jóváhagyását. A Vatikáni Államtitkárság 1997-es válaszában pozitívan nyilatkozott a Szeretetláng lelki mozgalom célkitűzéseiről. Mexikóvárosban az 1999-es első Nemzetközi Szeretetláng Kongresszus óta évente megrendezik a találkozót, Brazíliában pedig idén rendeztek először hasonló összejövetelt.

Forrás: Új Ember http://www.katolikus.hu/ujember/Archivum/2002.12.22/0304.html

2. A Magyarok Nagyasszonya-kultusz és a magyar Mária-tisztelet évezredes hagyományának jól látható jelei a történelmi Magyarországot mindenfelé színesítő Mária kegyhelyek és búcsújáró helyek. Ezek közül a legismertebb talán Csíksomlyó, azonban a mai Magyarországon is csaknem száz különböző településen találhatóak a Szűzanya tiszteletére emelt kegyhelyek és búcsújáró helyek. (bővebben: http://www.natalia-nover.lapok.eu/maria_kegyhelyek_bucsujarohelyek,

http://www.bucsujaras.hu/)

Érdemes kiemelni a Kolontár és Devecser között található, kevéssé ismert Szentkutat, ahol Mária-szobor áll. 2010-ben házakat, kerteket, életeket tett tönkre az emberéleteket is követelő vörösiszap-ár Devecserben és Kolontáron, azonban a két település közti kegyhely megúszta az ajkai vörösiszap-katasztrófa pusztítását. A Szűzanya forrása iható, annak ellenére, hogy a két katasztrófa sújtotta település vízhálózata erősen megrongálódott. Sokan Isteni csodának tartják, hogy a vörösiszap-tengerben tiszta maradt, és messziről ragyog a kolontári Szentkút fehérsége.

 
A hazai Szűz Mária búcsújáró helyek nagy száma és a spanyolországi El Camino zarándokút adta a gondolatot egy közép-európai spirituális turistaút kiépítésére Mária út néven, a Szűzanya tiszteletére. A hazai és külországi kezdeményező egyesületek és alapítványok célja az, hogy megismertessék Közép-Európa vallási és kulturális értékeit, a zarándoklatra vállalkozók számára pedig biztonságos zarándokhálózatot építsenek ki.

A Mária út zarándoklatok három fővédnöke Kocsis Péter Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyés püspöke, Dr. Beer Miklós, a Váci Egyházmegye megyés püspöke és Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke.

A teljes hálózat száznál is több Mária kegyhelyet igyekszik összekötni. Az egyes szakaszok, melyek kegyhelytől kegyhelyig tartanak, külön zarándokutakként is értelmezhetők. A turistaút-hálózat kelet-nyugati fő tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, gyalogosan 60 nap alatt bejárhatóan. Ezt egy későbbi, Częstochowatól Medjugorjéig húzódó észak-déli tengely, valamint további társult (alternatív ill. rácsatlakozó) útvonalak egészítik majd ki.

A Mária út észak-déli és kelet-nyugati ágai éppen a Normafánál, a Szent Anna réten kereszteződnek, ahová a Szűzanya „szentélyét”, a Világ Királynője engesztelő kápolnát kellene építeni.
3. Azt, hogy Isten valóban engesztelést kíván a magyar nemzettől, amely Szent István király felajánlása nyomán Mária öröksége, tulajdona lett, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy olyan „munkásokat küld az aratásába”, akik mélyen megértik és szívükön viselik a magyar engesztelő mozgalom ügyét.

Regőczi István atya – akit „az Isten Vándora”-ként is szoktak emlegetni – a Kútvölgyi Mária Engesztelő Kápolna lelkésze volt, a magyar engesztelés nagy misszionáriusa.   

 

1915-ben egyszerű molnár családban született. Teológiai tanulmányait Bruges-ben végezte, majd 1943-ban szentelték pappá. Két évvel később visszatért Magyarországra, Máriaremetén lett hittanár és káplán, Vácott pedig megalapította a Sasfiókák gyermekotthont, több mint háromszáz hadiárva számára. Az árvaházat 1949-ben feloszlatták, s mint akkortájt oly sok – főként fiatalokkal foglalkozó, „regnumos” - paptársát, őt is letartóztatták. Kistarcsára internálták, majd ’53-as szabadulása után Máriabesenyőre került, ahol a hitéleti szolgálata mellett újból gyermekotthont létesített. 1957-ben újból letartóztatták, majd szabadulása után írt könyvei miatt (Az én sasfiókáim, Sasfiókák viharban, Mi nem hallgathatunk) illegális sajtótevékenység címén 1969-ben – politikai fogolyként – 23 hónap szigorú fegyházra ítélték. Ezúttal utoljára – így összesen hat évet ült a kommunisták börtönében… Büntetése letöltése után Pestlőrincen kisegítő káplán lett, majd a XII. kerületben hozzáfogott annak a romos Boldogasszony-kápolnának a felújításához, amelynek már a lebontását fontolgatták. Regőczi atya a kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, s a helyet a magyarság engesztelő központjává tette. A kegyhely egy idő után szűkösnek bizonyult, ezért jóval nagyobb kőkápolnát építettek, melyet 1991. május 3-án Katona István váci segédpüspök szentelt fel. A Kútvölgyi kápolna ma is a szentségimádás, az engesztelés, a hálaadás és az imádság helye.

2012. április 27-én, Kovacsics Mária Natália nővér halálának huszadik évfordulóján, Regőczi István atya tiszteletbeli elnökletével alakult meg a Kútvölgyi-kápolnában hivatalosan is a Világ Királynője Engesztelő Mozgalom.

Regőczi István atya életének 98. évében, hosszú, türelemmel viselt szenvedés után hunyt el, 2013. február 28-án este, aznap, amikor XVI. Benedek pápa Rómában lemondott péteri szolgálatának folytatásáról.

Fantasztikus önéletrajzi könyve, „Az Isten vándora" elektronikusan itt olvasható.

 

Regőczy István atya a következőképpen nyilatkozott magyarságáról és a Normafánál építendő engesztelő kápolnáról: „Mindig büszke voltam arra, hogy hazám a Szűzanya öröksége. Első szent királyunk István fia, Szent Imre herceg halála után neki ajánlotta az országot, így azután külön örömmel töltött el, hazatérve Belgiumból, amikor hallottam Mária Natália Magdolna-nővér magánkinyilatkoztatásairól, mely szerint a világméretű engesztelési mozgalomnak Magyarországról kell kiindulnia és elterjednie. Hallottam, hogy a Szűzanya egy helyet kér, egy kápolnát, ahol kegyelmeit különösképpen kiárasztva megtérésre hívja az egész világot. Szívvel-lélekkel magamévá tettem a gondolatot. Beszédeimben is gyakran megemlékeztem róla. (...) A különféle börtönökben töltött 2000 nap minden szenvedését engesztelésül ajánlottam a Szűzanyának hazánkért. Sikerült kápolnát építenem Másiabesenyőn, Domonyban és Domonyvölgyben, rendbehoztam a műemlék kápolnát Pestszentlőrincen, templom készült Szalkszentmártonban, az égi Édesanyánk lába elé téve minden imádságot, fáradságot, munkát, verejtéket, könnyet. Mégsem hagyott nyugodni a gondolat, hogy nem teljesedett kérése: ,Akaratom, hogy a magyar engesztelésnek szentély épüljön!' 1947. szeptember 25-én, Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepe után ugyan a Normafához közeli Szent Anna-réten Mindszenty bíboros ünnepélyesen elhelyezte egy engesztelő kápolna alapkövét, de ez sohasem épült fel.”

Forrás: http://www.natalia-nover.lapok.eu/engesztelo_kapolna

 

4. Az előzőleg említett tényezők mindegyikével összecsengésben a www.engesztelok.hu oldalon közzétett égi üzenetek is megerősítik a magyar engesztelés elterjedésének és a Világ Királynője Engesztelő Kápolna megvalósulásának szükségességét, valamint a hozzájuk fűzött, ránk váró kegyelmek gazdagságát.

A Szűzanya (…) kitárta kezeit és így szólt: „Ó, drága magyar népem! Mikor fogadtok el engem? Az ellenség össze akarja tiporni nemzeteteket. A veszteteket akarja. Várok a helyemre, amelyet Szent Fiam jelölt ki e magyar földön! Csak úgy menthetlek meg titeket, ha megépül az engesztelő kápolna. Akkor ismét eljövök, hogy meglátogassam népemet. Az ígért kegyelmek el vannak készítve, melyek az országnak rendkívüli segítséget nyújtanak. Gyermekeim, ismerjétek fel végre, hogy édesanyai védelmem nélkül elvesztek! Az Úr akarata szent. Számos bizonyíték igazolja Natália nővér által adott üzeneteink hitelességét. Nyissátok ki szíveteket, és halljátok meg hívó szavaimat! Ez az ország arra teremtetett, hogy engesztelő ország legyen. Országotok a többi nemzettel összehasonlítva igen kicsiny. De Atyám felemeli a kicsinyeket és a szeretetben naggyá teszi! Szent tervében áll, hogy ez ország engesztelései által mentse meg a világot.”

Forrás: http://engesztelok.hu/egi-kegyelmek-zapora/magyarorszag-szerepe-isten-terveiben