2025. október 2.
Horváth Lajos: Nyomógombok kezelése Arduino programokban
Nyomógombok lenyomásának, felengedésénak, hosszan nyomásának, kettős lenyomásának érzékellése, pergésmentesítés.
Foglalkozások 2025/2026-ban
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Hobbielektronika csoport foglalkozásaira a Debreceni Megtestesülés Plébánia közösségi termébe szeptembertől júniusig, csütörtök délutánonként 17 órára. Ingyenes tanfolyamokat és ismeretterjesztő előadásokat kínálunk. Foglalkozásainkon írásvetítővel segített előadásokat tartunk, illetve egyszerű kapcsolásokat állítunk össze és próbálunk ki (hozott anyagból).
Jelentkezés, kapcsolattartás: levélben a hobbi @ cspista.hu címen. Az új jelentkezőktől az elérhetőségen (név, E-mail cím, telefonszám) kívül egy rövid bemutatkozást is kérek: életkor, érdeklődési terület, elektronikai és informatikai jártasság szintje, mit vár a Hobbielektronika körtől!
Cserny István
Amit az 2024/2025-ös tanévben kínálunk:
Haladóknak szóló vegyes témakörű előadássorozat, többek között az alábbi támakörökből válogatva:
- Mikrovezérlők programozása (Arduino, RP2040, ESP32, STM32 stb.)
- Programozás Python és CircuitPython nyelven
- Programozás Arduino környezetben
- Egyéni projektek bemutatása
2025. október 16.
Orosz Péter: Oszcilloszkópok használatának alapjai
Ez a bevezető előadás az analóg oszcilloszkópok világába kalauzol, ahol a villamos jelek láthatóvá válnak. Megismerkedünk az eszköz felépítésével, működési elvével, és azzal, hogyan lehet vele feszültséget, frekvenciát, időbeli összefüggéseket vizsgálni
2025. november 6.
Cserny István: CircuitPython és az ESP32-C3 – a kezdő lépések
Az előadásban megismerkedünk a fizikai programozásra használt CircuitPython sajátosságaival, az online fejlesztői környezettel és az ESP32-C3 mikrovezérlő lehetőségeivel.
2025. november 13.
Horváth Lajos: A DS3231 óramodul használata Arduino programokban
A DS3231 Real-time óra modul egy oszcillátor, óra és kalendárium egy tokban, ami a hátlapi elemről működve folyamatosan méri és nyilvántartja az időt - az Arduino kártya kikapcsolásakor is.
2025. november 20.
Cserny István: ESP32-C3 mikrovezérlők programozása CircuitPython környezetben 2. rész
A mikrovezérlő fájlrendszerének kezelése (programkönyvtárak le- és feltöltése) az online Code Editorban és a Thonny Integrált Fejlesztői Kornyezetben
2025. december 4.
Cserny István: Motorvezérlés - bevezetés a robotikába
Az előadás Arduino és ESP32-C3 programokkal szemléltetve mutatja be a hobbicélú kétkerék-meghajtású robotok építésénél használt DC motorok vezérlésének szokásos eszközeit: irányváltás H-híddal és teljesítményszabályozás PWM-mel
2025. december 11.
Horváth Lajos: Motoros szelepek vezérlése
Motoros szelepek használatával a fűtési rendszer intelligensen igazodik a ház hőigényéhez, és akár Arduino mikrovezérlőkkel is kialakítható egy energiahatékony, korszerű megoldás a családi házakban.
2025. december 18.
Cserny István: OLED kijelzők használata CircuitPython programokban
Az előadásban OLED I2C kijelzőkkel foglalkozunk. Az SSD1306_I2C meghajtóprogram módosításával az SH1106 I2C kijelzőt is használatba vesszük. Az adafruit_framebuffer könyvtár mellett megismerkedünk a displayio használatának alapjaival is
2026. január 8.
Cserny István: Az ST7735 színes kijelző
Az ST7735 vezérlőjű 1.8" TFT színes kijelzőt CircuitPythonban a displayio programkönyvtár segítségével használhatjuk, ugyanúgy, mint a monokróm OLED kijelzőt, tehát a korábban tanultakat "újrahasznosítjuk".
2026. január 15.
Cserny István: E-papír kijelzők használata
Az előadásban a tartalmukat kikapcsolt állapotban is megőrző E-papír kijelzőkkel foglalkozunk. A bemutatott CircuitPython példaprogramokban egy 2.9" méretű háromszínű kijelzőt vezérlünk a displayio programkönyvtár segítségével
2026. január 22.
Cserny István: E-papír kijelzők használata - 2. rész
Ebben az előadásban megismerkedünk a különböző méretű és stílusú betűkészletek használatával és az előző előadásban bemutatott időjárás áttekintő (dashboasrd_demo) programba életet is lehelünk az OpenWeatherMap használatával.
2026. január 29.
Cserny István: A RISC‑V projekt
Az előadás áttekinti a RISC‑V nyílt és moduláris processzorarchitektúra projektjének történetét, a RISC‑elvet, a RISC‑V ISA felépítését és a gyártói megoldásokat. Bemutat néhány hobbicélú RISC‑V fejlesztőkártyát is, köztük az Espressif ESP32‑C3‑at
2026. február 5.
Cserny István: MBED - van élet a halál után? - 1. rész
Az Mbed online fejlesztői platformja megszűnt. Az előadásban bemutatjuk, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a szétesett ökoszisztéma offline eszközökkel való újraélesztésére
2026. február 12.
Cserny István: MBED - van élet a halál után? - 2. rész
Ebben az előadásban bemutatjuk, hogy a gcc4mbed programcsomag segítségével hogyan lehet újra feléleszteni a régi Mbed2 projekteinket, különös tekintettel a FRDM-KL25Z kártyára.
2026. február 19.
Horvátha Lajos: Arduino óra, színes LED‑mátrix kijelzővel
A korábba már bemutatott, DS3231 óramodulra alapozott Arduino‑óra most látványos frissítést kapott: a klasszikus 2×16-os LCD kijelző mellé egy színes WS2812 LED‑mátrix is csatlakozott.
2026. február 26.
Cserny István: Emberi jelenlét-érzékelés mmWave radarral
A HLK‑LD2410 24 GHz‑es FMCW radar mozgás‑ és jelenlétérzékelésre használható, rugalmasan állítható zónákkal. A B/C változatok extra funkciókat kapnak (fényérzékelő, Bluetooth). Arduino és CircuitPython példákon keresztül mutatjuk be a használatát.
2026. március 5.
Cserny István: Az RP2040 mikrovezérlő programozása C/C++, illetve CircuitPython nyelven
A Raspberry Pi Pico kártya kétmagos CPU-ját az elmúlt évben Arduino környezetben programoztuk. Most a "gyári" C/C++ SDK, illetve a CircutPython által kínált további slehetőségeket mutatjuk be.
2026. március 12.
Cserny István: What's the Matter?
A Matter egy okosotthonok és IoT eszközök számára készült szabvány, ami lehetőséget biztosít a különféle gyártók termékeinek összekapcsolására Wi‑Fi vagy Thread hálózaton, beleértve a saját készítésú eszközöket is
2026. március 19.
Cserny István: Tasmota: Okoseszközök egyszerűen
A Tasmota egy nyílt forrású firmware ESP‑alapú okoseszközökhöz. Néhány egyszerű példán keresztül bemutatom, hogyan lehet vele szenzorokat beállítani, hogyan lehet adatot küldeni Matter hálózatba, MQTT‑re, vagy ThingSpeak‑re.
